Kovászos kenyerek vírusidőszakban

Jó hosszú ideje nem írtam bejegyzést, részint mert azt éreztem, hogy egy kicsit jót fog tenni ha pihentetem a blogot, meg valahogy az ihlet is elfogyott na nem mintha nem sütöttem- főztem volna. Az elmúlt időszakban újra előtérbe került a kovászolás, Malvint a kovászomat újra teremtettem , bekapcsolódtam Szabi a pék

karanténkovászolásába, kovászos csodák sütésébe és azóta kizárólag kovászos kenyereket, pizzákat sütök újra. Nagyon sokat tanultam tőle, amit ezúton is köszönök !

Malvint a kovászt rozsliszttel és teljes kiőrlésű liszttel készítettem, nevelgettem , jó kis erős anyakovászom lett amiből minden héten egyszer kenyeret- cipót sütök. Vagy pizzát. Vagy mást. 😀

Most a teljesség igénye nélkül párat megosztok veletek, az alaprecept a következő:

50 deka BL80 kenyérliszt- ez fehér búzaliszt-, 15-17 deka érett kovász, kb 3,5 dl langyos víz- ez lisztminőségtől függően minimálisan lehet kevesebb vagy több – , 1 evőkanálnyi só, olivaolaj

A lisztet a dagasztótálba szitáltam- így sok levegő kerül a lisztbe jobban fog kelni és ezáltal könnyedebb lyukacsosabb lesz a tészta- hozzáadtam a vizet, a kovászt és elkezdtem dagasztani. Ezután hozzáadtam a sót , és szép sima tésztát dagasztottam. Gyúródeszkán a tésztát még átdolgoztam, hogy sok sok levegőbuborék kerüljön a tésztába. Szabi videóin kiválóan megmutatja a technikai részeket is . A szépen megdagasztott tésztát olivaolajjal átcsorgatott kelesztőbe tettem, majd letakartam, meleg helyre tettem . Egy óra múlva deszkán szépen kihúztam, mintha rétestésztát készítenék, a tészta maga könnyed, jól nyújtható nem szakad nem ragad le. Mikor ezt elvégeztem, a két oldalát behajtottam, majd fentről lefelé feltekertem. Már látszottak a kis levegő buborékok a tésztában. Újra a kelesztőbe kerül a tészta, egy órás pihenés- kelesztés után még egyszer de már óvatosabban a deszkára borítottam, az ujjaimat behajtva kicsit átnyomkodtam, majd a széleket behajtva és magam felé feltekerve cipó alakúra formázva a kilisztezett szakajtóba tettem úgy, hogy a kenyér leendő alja nézzen felfelé. Újabb egy óra kelesztés következett, hőmérséklettől is függ, hogy mennyi idő alatt kel meg szépen kb duplájára a tésztánk. A kelési idő alatt egy vaslábast a sütővel együtt felforrósítottam 240 fokra, a megkelt cipót óvatosan egy szilikonos sütőpapír darabra fordítottam, a tetejét éles pengével bevágtam, majd a felforrósított vaslábasba helyeztem. 10 percig 240 fokon sütöttem, ezután 220 fokra mérsékeltem a hőfokot. Összesen 40-45 percig sül, ekkor kiveszem, leveszem róla a fedőt és ha nem találom megfelelő színűnek még fedő nélkül 4-5 percre visszateszem. Így vastagabb is lesz a héja és jó sült színű amit kedvelünk. Rácsra téve a teraszon hűtöm ki, ezidő alatt a kiszabaduló hő szép cserepeket képez a kérgén .

A liszteket becserélhetjük bizonyos rész teljes kiőrlésű, rozsliszt vagy épp maradhatunk a teljesen fehérliszt variációnál, ki melyik kenyeret kedveli jobban. Ha teljes kiőrlésűt vagy rozslisztet teszek hozzá vigyázok, hogy 5-10 dekánál ne kerüljön bele több, nekem kicsit tömény lesz olyankor a bélzete és azt nem kedveljük annyira. Vegyes liszthasználatkor a víz mennyisége is változhat, ilyenkor inkább kicsinyenként adagolva adjuk hozzá a liszthez a vizet szemre látni fogjuk, hogy a tésztánk még épp könnyed, ne legyen túl ragacsos és túl kemény se.

A teljesség igénye nélkül pár cipó ami a közelmúltban sült, kivétel nélkül mindegyik természetes, saját nevelésű kovásszal és szeretettel készült 🙂

Rozsos